Levél amelyet édesapám szivesen olvasgtott.
Sajnos édesapám meghalt. Rendezgetem dolgait ,rakosgatok. Végigtekintem nehéz életét. Bizonyítványok, értesítők és egyéb hivatalos iratok. Megakadt a szemem egy levelezőlapon. Egy Tábori Postai Levelezőlapon. Nagyapám írta haza a frontról Oroszórszágból nagyanyámnak. Írt apuról (Laci) és testvéréről (Lajos). Hárman voltak nagyapámék testvérek , mind a hárman meghaltak a fronton . Nincs hír róluk ,hogy nyugszanak. Sajnos eléggé gyakori történet Magyarországon. Egyszerűen megírt levél , életszerűen egyszerű:
˝ Kedves Ilonkám!
Szeretettel tudatom veled ,hogy folyó hó 15.-én írt lapodat megkaptam, a képes lapot és a Lacitól egy lapot. Ezek az első írások amit kaptam , már úgy vártam. Azt gondoltam ,hogy nem is kapunk választ ebben a messzeségben. Könnyes szemmel olvastam őket, olyan jól esik, mikor hírt olvashatok felőletek. Én már sok lapot írtam ,azt hiszem ,hogy egymás után kapod őket kézhez de remélem nem sokallod őket olvasni. A gabonát ,hogy be kellett szolgáltatni nem nagy baj ,mert itt még kevesebb is elég lenne . Csak arra kérlek , hogy a Lajos gabonájával rendbe legyünk , hogy mindenkor el tudjunk számolni . Nem akarnám , hogy csalódjék. Majd írd meg ,hogy mennyire van a munka, le fogadta valaki a részenkre a Lajos fáját, hacsak lehet nem kell eladni ,majd meg kell kérdezni tőle. Nagyon sokat gondolok haza és álmomba is sokszor vagyok otthon.
Isten veletek !
József 1942 XII. 28. ˝
Több sajnos nem fért a levelezőlapra. Nagyapám földműves volt, egyszerű ember. Édesapám 9 évesen árván maradt és segített felnevelni két testvérét a nagymamámnak. Sajnos most meghalt és nagy űrt hagyott nehéz életével. Egyszerű történet ...... .
